GULAGOKON ELPUSZTULTAK EMLÉKÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE KIÁLLÍTÁS 

A rendhagyó történelemórát és a kiállítást megnyitja: Kovács Emőke történész és Nagyné Pintér Jolán, a GULAG Alapítvány elnöke tartja

A szovjet kényszermunkára hurcolás, a második világháború végétől, közel 1 millió magyart érintett a történelmi Magyarország területén, s megközelítőleg 200-300.000 magyar soha nem jött haza. Az ún. GUPVI táborokba – az Ural, a Volga környékére, a Donyeck medencébe – tömegesen kerültek magyarok. A GUPVI táborokba hadifoglyokat, civileket, a magyarországi német ajkú lakosságot hurcolták el. Az általában koholt vádak által ítélet alá vont GULAG foglyok többsége a több ezer kilométerre fekvő ázsiai területeken, például Magadan, Kolima, Norilszk, Ekibasztusz nevű helyeken fekvő táborokban raboskodott. A rabok nagy részével mindkét tábortípusban nehéz fizikai munkákat végeztettek. A férfiak és a női fogvatartottak bányákban, útépítéseken, fakitermelésen, vízierőműveknél, vasútépítéseknél dolgoztak napi 10-14 órákat. Barakkokban laktak, sokszor embertelen körülmények között, akadt olyan eset, hogy köztörvényes rabokkal is összezárták őket. A GUPVI táborokból már 1946-tól folyamatosan hozták haza a fogvatartottakat. A Gulagosok első transzportja 1953. november 25-én térhetett csak vissza Magyarországra, lefogyva, megnyomorítva, megfosztva fiatalságától, álmaiktól, vágyaiktól, akaratuktól…

A részvétel ingyenes, várjuk szeretettel!

Időpont: 2025.04.15. 12:15-13:15

Helyszín: Mindszenty József terem