Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 4-6.
A Mindszentyneum a tervezett kiindulási, és egyben a végpontja is a Mindszenty-körútnak, továbbá itt tekinthetik meg a Mindszenty József életéről szóló Mindszenty József bíboros-érsek, hercegprímás életútja és kultusza című és az Egyházüldözés a kommunista diktatúrában című állandó kiállításokat az érdeklődők, emellett közösségi terek és zarándoktalálkozók helye az épület.
Göcseji Múzeum8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2.
Mindszenty József maga is szorgalmazta a Göcseji Gyűjtemény létrehozását, amely a Göcseji Múzeum egyik előzménye volt. A múzeumban egy új várostörténeti kiállítás nyílik, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Németh János szobrászművészek, illetve Fekete György alkotásaiból egy-egy válogatott állandó tárlat, valamint időszaki kiállításoknak ad továbbra is helyet a megújuló épület.
Mária Magdolna Plébániatemplom8900 Zalaegerszeg, Mindszenty tér 1.
Zalaegerszeg plébániatemplomát a 18. század közepén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette. Oltárát, falképeit a neves bécsi festő, Cimbal festette. Az idők során nem sokat változott az épület, berendezése ma is az eredeti. Ebben a templomban szolgált 1919 és 1944 között Pehm (Mindszenty) József apátplébános, aki virágzó hitéletet teremtett falai között. Személyesen ismerte híveit, nemcsak lelki vigaszt nyújtott nekik, támogatta a szegényeket, segített ügyeik elintézésében. Cserébe tekintélytiszteletet és erkölcsös életet várt el tőlük. A szószékről is erre buzdította őket. A misék ünnepélyességét az általa szervezett egyházi énekkar emelte, a kórus a város kulturális életének is fontos szereplője lett.
Kazinczy tér8900 Zalaegerszeg, Kazinczy tér
A nyugatról és délről Zalaegerszegre érkező utak kiöblösödésében jött létre valaha Zalaegerszeg főtere. Már a kora középkorban itt állt a mezőváros temploma, s a 18. században körülötte épültek fel a legfontosabb középületek: a városháza, a vendégfogadó és a plébánia. A főtér évszázadokon keresztül a piac tere is volt, emellett számtalan világi és egyházi eseménynek adott helyszínt. A Mária-év alkalmával 1948-ban itt tartotta utolsó szabadtéri miséjét a város egykori plébánosa, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek. A rendezvény nemcsak a Szűz Mária előtti hódolatról szólt, hanem tiltakozás volt a berendezkedő kommunista diktatúra ellen. A párt minden módon igyekezett megakadályozni, mégis hatalmas tömeg – 25 ezer ember – hallgatta, Zalaegerszegen utoljára a hercegprímást, aki a hitükben való megmaradásra buzdította őket.
Régi városháza8900 Zalaegerszeg, Kazinczy tér 1.
Zalaegerszeg főterén 1787-ben emelték az első városházát, melyet aztán a későbbiekben többször átépítettek. 1898-ban nyerte el ma is látható eklektikus külsejét, azonban a 20. század közepére a város hivatalai kinőtték az épületet, újat kellet keresni. A két világháború között gyakran megfordult a szép sarokházban Pehm apátplébános is, hol barátját, Czobor Mátyás polgármestert látogatta meg, akivel egymást támogatva fejlesztették, építették a megyeszékhelyt, hol pedig a város legnagyobb adófizetői egyikeként részt vett a képviselőtestület tanácskozásain. Többek között az ő kezdeményezése nyomán kezdődött meg a Göcseji Gyűjtemény megszervezése, melynek egyre gyarapodó régiségeit a városháza megürült szobáiban állították ki. A II. világháború azonban tönkretette a kis kollekciót, a múzeum csak 1950-ben jött létre, és két évtizeden keresztül az egykori városházán működött.
Mária Magdolna Plébánia8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 1.
A zalaegerszegi plébánia épületét Koller Ignác veszprémi püspök építtette a 18. század második felében a plébánia hivatalául, valamint az itt szolgáló papok és káplánjaik otthonául. 170 évig változatlan formában állt a főtéren, 1936-ban azonban Pehm József apátplébános jóvoltából még egy emeletet és szép, neobarokk homlokzatot kapott. Az épületet megújító plébános 1919 és 1944 között élt a falak között káplánjaival és – egy időben – hitoktatóival együtt, így a városban tréfásan csak pehmináriumként emlegették a plébániát. Nagytermét Pehm József példaképét, Padányi Bíró Márton veszprémi püspököt ábrázoló festmény díszítette. A plébános – tisztelete jeléül – több évig tartó történészi kutatómunka után, kiváló életrajzot írt róla. Az 1934-ben megjelent kétkötetes kiadványt, a plébánia szomszédságában működő saját kiadóvállalata, a Zrínyi Nyomdaipari Részvénytársaság jelentette meg.
Kvártélyház8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3-5.
Zalaegerszeg központjának mind a mai napig egyik legtekintélyesebb épülete a Kvártélyház. Még Mária Terézia idején katonák számára építették, de az 1870-es évek óta a vármegyeháza működött benne. Mai alakját az 1920-as években történt átépítéssel nyerte el. Az épületet a két világháború között gyakran kereste fel Zalaegerszeg apátplébánosa, Pehm József, aki a megye egyik legnagyobb adófizetőjeként tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának. A közgyűlési jegyzőkönyvek számtalan felszólalását, ünnepi beszédét őrizték meg. Rendszeresen megfordult az alispán, Bődy Zoltán otthonában is, akivel jó barátságban volt. Az iskolánkívüli népművelés egyik felelőseként és püspöki megbízottként – iskolák és templomok építésével – sokat tett a göcseji nép szellemi felemelkedéséért.
Katolikus Kultúrház8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 26.
A ma önkiszolgáló étteremként ismert épület 1914-ben a Katolikus Legényegylet székházának épült, majd a Katolikus Hitközség otthona lett. Zalaegerszeg fiatal plébánosa, Pehm József pezsgő egyleti életet szervezett ide, itt működtek a régi és az általa alapított hitbuzgalmi, jótékonysági és kulturális egyesületek. A ház a 20-as évek végére kicsinek bizonyult, bővíteni kellett. Nagytermét az Erzsébet királyné utca felőli oldalon kilenc méterrel megnövelték, modern színpadot építettek bele, nevét Katolikus Kultúrházra változtatták. A megújult épületben számtalan ismeretterjesztő eladást, bált, tánciskolát, koncertet tartottak, színpadán egymást érték a műkedvelő színjátszók bemutatói. Az épület mögött telente korcsolyapályát nyitottak. A háború után ide költözött a város mozija, majd 1964-től vendéglátóhelyként szolgál.
Szent József Szeretetotthon8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38.
Mindszenty (Pehm) József még apátplébánosként kezdeményezett zalaegerszegi építkezéseinek sorában utolsóként készült el a Szent József Szeretetotthon, ahol a város idős, beteg szegényei kerültek emberséges körülmények közé. A gazdasági válság nyomán nagy igény mutatkozott a menhelyre, 1942-ben már bővíteni kellett. Az itt ápolt elesettekről az egyházközség, a város és a Szociális Missziótársulat jólelkű asszonyai gondoskodtak, de számíthattak a hívek pénz és élelmiszer adományaira is, hiszen a plébános rendszeresen a szegények iránti kötelességeikre figyelmeztette őket. Nyaranta élettel telt meg a ház, gyermekzsivaj töltötte be az udvart, mivel a nagy mezőgazdasági munkák idején a szegény családok gyermekeit óvoda fogadta itt, ahol vigyáztak rájuk, gondoskodtak egészséges táplálkozásukról, amihez a szükséges élelmiszert közadakozásból teremtették elő.
ONCSA telep8900 Zalaegerszeg, Gönczi Ferenc utca
A magyarországi szegények lakáshoz juttatásának elősegítésére az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) 1941-ben kislakásépítési akciót indított szerte az országban. A mozgalomhoz Zalaegerszeg is csatlakozott, Olában, Kaszaházán és a Páterdombon épültek ONCSA házak. A vasútállomás túloldalán létrejött kis telepet Göcsejszegnek nevezték el, házai a göcseji népi építészet jellegzetességeit felhasználva készültek. Olyan sokgyermekes családok jutottak itt otthonhoz, akik példásan nevelték gyermekeiket, volt munkahelyük, fizetni tudták a hitel részleteit, és erkölcsileg sem estek kifogás alá. Kiválasztásukba a város plébánosának, Pehm Józsefnek döntő szava volt. Az avatási ünnepségen ő tartotta az egyik köszöntő beszédet, majd egy-egy feszülettel ajándékozta meg a házak lakóit, s ő szentelte fel az épületeket is.
Notre Dame Zárda 8900 Zalaegerszeg, Zárda u. 25.
(Ma: Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium) 1929-ben épült fel az a Pehm József apátplébános által kezdeményezett iskolakomplexum Zalaegerszegen, amelyet a francia eredetű tanítórend, a Notre Dame apácái működtettek. Az intézményben katolikus elemi és polgári iskola, tanítónőképző, internátus, valamint apácazárda működött. Az iskolához kápolna, színpaddal és vetítővel felszerelt modern tornaterem, szertárak, kézimunkatermek, gyakorlókonyhák tartoztak. A tanárok magas színvonalú oktatást nyújtottak, és színes diákéletet teremtettek az itt tanuló lányoknak. Az iskolaegyüttes legfontosabb eleme a tanítóképző volt, az itt oklevelet kapott tanítónők részt vettek Göcsej elmaradottságának felszámolásában is. A Notre Dame Zárda a város egyik fontos kulturális terévé vált, itt rendezték meg többek között a vidék idegenforgalmának fellendítésére szervezett Göcseji Hét nagy kiállítását.
Jézus Szíve Ferences Plébánia és Templom 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 1.
Zalaegerszeg Ola városrészében épült fel a település második temploma, a ferences templom. Létrejötte Pehm József apátplébános városépítő tevékenységének köszönhető, aki a száműzött utolsó magyar király, IV. Károly emlékének szentelte. Megvalósítására Templomépítő Bizottságot hozott létre, melyet ő irányított. A budapesti Kotsis Iván neobarokk tervei alapján a templom mellé ferences kolostor is épült. A munka 1925 nyarán kezdődött el. Egy év múlva a rendházba már beköltözhettek a szerzetesek, a felszentelésre pedig 1927 szeptemberében, óriási tömeg jelenlétében került sor, a szertartást Mikes János szombathelyi püspök celebrálta. A kereszthajós épület főoltárán a Jézus szíve szobor látható, szószéke Zita királyné adományaként került a templomba. A kolostorban nagy szegénységben élő ferences barátok derekasan kivették részüket a hívek és Isten szolgálatából, szeretet és megbecsülés övezte őket a zalaegerszegiek részéről.
Állami Főgimnázium 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi út 30.
Zalaegerszeg első gimnáziumát – a zalaegerszegi születésű kultuszminiszter, Wlassics Gyula közbenjárásának köszönhetően – a millennium idején alapították, a tanítás 1897 szeptemberében kezdődött meg falai között. 1917-ben, az I. világháború idején került ide hitoktatónak a fiatal Pehm József, aki a tanárhiány miatt latin nyelvet is oktatott, sőt helyettesítő osztályfőnöke lett a negyedik osztályosoknak. Többek között Keresztury Dezsőt, a későbbi irodalomtörténész, kultuszminisztert is tanította. Az oktatás mellett vezette az iskola katolikus diákszervezetét, a Mária Kongregációt. 1919 őszén Pehm Józsefet plébánossá nevezték ki, így elhagyta a gimnáziumi katedrát, azonban szemét továbbra is az iskolán tartotta. Gondoskodott az iskolába került szegény sorsú, de tehetséges göcseji gyermekekről; szállást és kosztot is szerzett nekik.
Hadifogoly temető8900 Zalaegerszeg, Egervári út 16.
Az I. világháború idején, 1915-ben húszezer főt befogadó hadifogolytábor létesült Zalaegerszegtől északra, Pózva község határában, ahol kezdetben orosz, majd szerb, román és olasz nemzetiségű katonákat tartottak fogva. A katolikus vallásúakat rendszeresen látogatta Pehm József, aki akkor a gimnázium fiatal hittanára volt. Misézett a templombarakkban, gyóntatta, áldoztatta a foglyokat, lelki vigaszt nyújtott nekik. Az elhunytakat a tábor közelében létrehozott temetőben helyezték örök nyugalomra. Számuk nem volt kevés, 1656 katona pihen a sírok alatt. A hadifogolytáborból később internálótábor lett, majd tüdőszanatóriummá építették át. 1927-ben parkosították a temetőt, síremléket emeltek az elhunytaknak, 1930-ban pedig obeliszket állítottak a tömegsírban nyugvók emlékére, amelyet Pehm József apátplébános avatott fel.
Mindszenty Ifjúsági Ház-Botfai Erdődy-Széchenyi-Hűvős-Kastély8900 Zalaegerszeg, Egervári út 16.
