Európa-szerte 2011 óta emlékeznek meg augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján a náci, fasiszta, sztálinista és kommunista diktatúrák áldozatairól.
A Vjacseszlav Molotov szovjet népbiztos Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter nevéhez kötött, valójában Sztálin és Hitler között létrejött megállapodás nemcsak meg nem támadási szerződés volt a két nagy totalitárius állam között, annak titkos záradékában egész Kelet-Európát felosztották, a két ország elhatárolta érdekszféráit a térségen belül. A felosztás döntött a balti államok sorsáról, valamint Lengyelországot a Narev, Visztula és Szan folyók mentén osztották két részre. A paktum értelmében támadta meg Németország 1939 szeptember 1-jén Lengyelországot, mely hadi eseménnyel vette kezdetét a második világháború, az emberiség történetének legveszedelmesebb háborúja. Az 1945-ig tartó konfliktus emberáldozatát 60-80 millió főre becsülik, melynek legnagyobb része a civil lakosság köréből került ki, főként a Szovjetúnió és Kína területén.
A Harmadik Birodalom megsemmisülése azonban nem jelentette a kommunista diktatúrák végét Európában. A szovjet érdekszférába került területeken, a közép- és kelet-európai országokban kiépülő kommunista államalakulatok az elnyomást különböző formákban, de egészen az 1990-es évek rendszerváltásaiig fenntartották. Augusztus 23 már ez idő alatt is emléknapként funkcionált, különösen a keleti blokk országainak emigránsai körében vált kiemelkedően fontossá a „fekete szalag napja”, melynek során több nyugati nagyvárosban is tüntetéseket szerveztek a kommunista diktatúrák ellen. A tüntetések aztán a Szovjetúnió területét is elérték. A balti államok, melyek az ötven évvel korábban aláírt egyezmény értelmében vesztették el függetlenségüket, 1989 augusztus 23-án szerveztek nagyszabású, kétmillió embert megmozgató tüntetést. A balti lánc, vagy balti út néven emlegetett tüntetés fontos lépés volt Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségének 1991-es visszaszerzéséhez.
Augusztus 23-ának európai szintű történő elismerése 2008-ra vezethető vissza. Az Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferenciának résztvevői javasolták ugyanis, hogy ezt a napot hivatalosan is nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. A szeptemberben az Európai Parlament elé terjesztett javaslatot egy 2009-ben kiadott állásfoglalás követte, melyben javasolják az emléknap megtartását. Az emléknap időpontját végül egy 2011-es, az Európai Unió igazságügyminiszterei által aláírt dekrétum véglegesítette. Az első hivatalos megemlékezést szintén ebben az évben, 2011 augusztus 23-án tartották.
A Mindszentyneum kiállításaiban a látogatóink megismerhetik a totalitárius diktatúrák áldozatainak egy fontos szegmensét. Nemcsak Mindszenty bíboros a totalitárius rezsimek elleni harcáról kaphatnak ugyanis több információt a hozzánk látogatók. Az Egyház – Fegyház kiállításban sok más névvel, arccal találkozhatnak, akiket a kommunista rendszer vallásuk miatt tekintett másodosztályú állampolgároknak. Bepillantást nyerhetnek a keresztény közösségek mindennapjaiba az elnyomás időtartamai alatt, személyes beszámolók segítségével nyerhetnek bepillantást az 1945 és 1990 között elnyomás alatt élő, meghurcolt személyek életébe.
Gazdag Fanni