A húsvéti ünnepkör lezárása Pünkösd, majd Szentháromság vasárnapja. Ezt követő csütörtökön, illetve hazánkban munkaszüneti nap miatt vasárnap ünnepeljük az Úrnapját, Jézus Krisztus jelenlétét az Eucharisztiában. Katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az Úrnap a legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma.

1948. május 30-án Budapesten, a Bazilika előtt, az Eucharisztikus Kongresszus tizedik évfordulóján tartott szentbeszédében Mindszenty József bíboros, hercegprímás az 1938-as kongresszus eseményeit idézte fel.

E napon elmondott beszédéből származik a következő részlet:

„Két kincse maradt ennek a Golgotára cipelt nagy beteg nemzetnek: az Oltáriszentség hite és Mária tisztelete. 1938-ban 900 éve volt annak, hogy Szent István királyunk történelmi viharok, fergetegek, lét-nemlét válságok előérzetében felajánlotta országát, népét az Isten Anyjának, ettől kezdődően nemzetünk Nagyasszonyának. Ez a Nagyasszony tisztelet szívünkbe íratott, ugyan meg is marad, soha ki nem szakad igaz magyar szívből tisztelete.

1938-ban az Oltáriszentség diadalünnepével ültük a 900 éves kapcsolatot Mária és nemzetünk között. Ma az Eucharisztikus Világkongresszust a meghirdetett és hatalmas, országos lélekhullámokkal ünnepelt Boldogasszony Évével idézzük vissza. Az Oltáriszentség ennek a nemzetnek az élete. Nemcsak úgy, hogy népünk föld- és szőlőművesei az Oltáriszentség anyagát, a bort, búzát termelik az oltárra, nemcsak úgy, hogy a nép lelkét kifejező egyszerű jókívánság utal az Oltáriszentségre: Adjon Isten bort, búzát, békességet, ha meghalunk, örök üdvösséget!”