A Mindszentyneum megújult múzeumpedagógiai foglalkozásaiban a XX. századi történelem egy nehéz korszakát és legfontosabb alakjait – köztük Mindszenty József személyét szeretnénk interaktív és modern eszközökkel könnyebben közelebb hozni a hozzánk érkező diákok számára. Ehhez a célunkhoz jól kapcsolódnak múzeumpedagógiai foglalkozásaink tudás- és csapatépítő együttlétei, amelyek különböző műveltségterületeket kapcsolnak össze (történelem, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, egyháztörténet, hittan), valamint számos egyéni és szociális kompetenciát is fejlesztenek (kreativitás, szövegértési készség, megfigyelőképesség, együttműködési és alkalmazkodóképesség).

Az alsó tagozatos diákok a cserkészettel és az épület FÉNYpontjaival, Mindszenty József hivatásválasztásával és a pince középkori rejtett kincseivel ismerkedhetnek meg színes, játékos formában.

A felső tagozatosok belekóstolhatnak az 1970-es évek fiataljainak mindennapjaiba, Mindszenty József fordulatokkal teli életútjával interaktív táblák és feladatok által járják végig, vagy bepillanthatnak a Kádár korszak titkos megfigyeléseinek és ügynökbeszerzésének világába is.

A középiskolások számára már érettségi szintre felkészítő múzeumpedagógai foglalkozásokban Mindszenty József életének komoly döntési helyzeteit, az 1956-os eseményeket, valamint a Kádár-korszak beszervezéseit elemezzük ki drámajáték formájában, illetve izgalmas időutazással megidézzük a ’70-es évek táncdalfesztiváljait, mindennapjait használati tárgyakon keresztül.)

Múzeumpedagógiai foglalkozások 2024/2025 – online verzió

Foglalkozásaink részletesen: https://mindszentyneum.hu/iskolasoknak/muzeumpedagogia/

„A Mindszentyneum az a hely, ahol találkozik a játék a legmélyebb üzenettel, a hasznos modernitás a hagyománnyal és az örök értékkel. A hely, ahol jó emberek jó ügyet képviselnek.” Ujváry Tamás, ügyvezető igazgató, Gödöllői Királyi Kastély

2011 óta emlékezünk meg augusztus 23. a totalitárius diktatúrák európai áldozatairól.

     A Mindszentyneum (F)egyház – Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt című, 2. emeleten látható kiállítása Magyarországon egyedülálló módon mutatja be totalitárius diktatúrák (vagyis az 1945 és 1990 közötti kommunista rezsimek: a Rákosi- és Kádár-rendszer) felépítését, eszköztárát: itt konkrétan az egyházakhoz (római katolikus, református, evangélikus) való hozzáállás, a diktatúrák egyházakhoz viszonyuló magatartása tekinthető meg.

    A totalitárius diktatúra egy olyan elnyomó rendszer, amely egy országban az élet minden területét (gazdaság, kultúra, politika, stb.) szoros állami ellenőrzés alatt kívánja tartani, elnyomva bármely szabad, demokratikus, autonóm, önálló kezdeményezést.

  Igaz, hogy mindkét diktatúra – a Rákosi- és Kádár-rendszer – hasonlóan viszonyult a történelmi egyházakhoz (ateizmus, materializmus, a korábbi pozíciókból {pl. oktatás, kultúra, politika} való kiszorítás), ám a bánásmódjukban lényeges különbségek voltak.

  A Rákosi-rendszer a keményebb, brutálisabb megoldásokat helyezte előtérbe: kivégzések, kitelepítések, internáló- és kényszermunka-táborok (sokan kerültek a szovjet GULAG-ra is) voltak jelen az ekkor is már alkalmazott megfigyelések, besúgók, tömeges bebörtönzések mellett. A rendszer fő eszközei – egyebek mellett – az Államvédelmi Osztály (ÁVO) és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) voltak.

  Ez a szinte terrorisztikusnak mondható időszak Sztálin halálával 1953-ban és az 1956-os forradalommal lezárult egyelőre.

  Egyelőre, ugyanis a hatalomra kerülő Kádár-rendszer az 1960-as évek elejéig szintén kemény megtorlást alkalmazott a forradalmat követően: többeket kivégeztek, valamint bebörtönöztek, és az 1961. évi nagy letartóztatási hullám során egyházi személyek sokaságát ítélték el koncepciós perekben. Ám az 1960-as évek közepétől figyelhető meg a diktatúra „puhulása”. Innentől fogva – a már 1951-ben létrehozott – Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) a már létező besúgó-hálózattal és békepapi mozgalommal együtt irányította, ellenőrizte a magyar történelmi egyházak életét, működését. Ez a kevésbé terrorisztikusnak mondható három évtized (a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek) alatt nemcsak az egyházak belső működésében következett be az, hogy jobban együttműködtek már a diktatúrával (a belső ellenállás némileg csökkent), hanem a magyar lakosság jelentős hányada is az elvallástalanodás irányába haladt. Ezt tovább segítette a szocialista kulturális ünnepek (május 1-je, új kenyér ünnepe, légi parádé, úttörő-mozgalom, stb.) bevezetése, a diktatúra által erőltetett ünneplése.         

   Mindezt a (F)egyház – Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt című, 2. emeleti kiállításunkban részletesen nyomon követhetjük. Különlegességét az is adja, hogy különböző helyiségekből (szobákból) áll: minden helyiségben újdonság várja a látogatókat. Részletekben gazdagon, szobáról-szobára szemlélteti a totalitárius (kommunista) diktatúrák eszköztárát: legyen szó a sajtóról, az ifjúságnevelő szervezetekről (DISZ, KISZ), a besúgókról, az Állami Egyházügyi Hivatalról (ÁEH) vagy akár a koncepciós perekről, valamennyi azt a közvetlen ellenőrzést sugalló környezetet mutatja be, ahol szabadon még csak egy lépést sem tehetünk.

   Kiállításunk ugyanakkor azért is rendkívüli, mivel a totalitárius diktatúrák által okozott súlyos problémákat többnyire olyan hétköznapi egyházi személyeken (lelkészek, plébánosok, káplánok, apácák, hittanárok, stb.) mutatja be, akik rosszkor voltak rossz helyen és nem azt érdemelték volna, amit kaptak. Mellettük főbb egyházi méltóságok (érsekek, püspökök) is helyet kapnak, és ez a történelmi helyzet jól mutatja, hogy egy totalitárius diktatúra – ha valakit az ellenségének tekint – kortól, nemtől vagy rangtól függetlenül tönkre teheti az illető életét.

   Tehát rajtuk, az ő sorsukon keresztül nyújtunk betekintést egy totalitárius diktatúra mindent ellenőrző, kontroll által meghatározott évtizedeibe: milyen lehetett az élet akkor azoknak, akik igazán meg akarták élni a hitüket? És – a korban – nem csupán az egyházi személyekről volt szó: a világi emberek ugyanúgy komoly megpróbáltatásoknak voltak kitéve, mint az egyházi sorstársaik.

  Szeretettel várjuk a Mindszentyneum 2. emeleti, (F)egyház – Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt című kiállítással is.

Sziva Csaba, történész, kiállítási demonstrátor

Nagy öröm számunkra, hogy ezen a napon a zalaegerszegi Mindszentyneum is igazi zarándokhellyé vált, hiszen egyházközségi zarándoklatot szervezett a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia is Mindszenty József bíboros atya nyomában.  A zarándoklatot Dr. Osztie Zoltán atya vezette, akik délelőtt a szentmisén vettek részt a Mária Magdolna Plébániatemplomban, majd megkoszorúzták Mindszenty József szobrát a templomkertben. Ezt követően megtekintették két állandó kiállításunkat is, majd innen továbbutaztak Csehimindszentre, ahol ők is imádkoztak Mindszenty József boldoggá avatásáért. 

2023.11.10-én már 19. alkalommal rendezték meg az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja (MÉD) gálaestet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A nemzetközi szaktekintélyekből álló előzsűri 78 épület, 91 terv és 26 épített környezeti munkából választotta ki azt a 10-10 munkát, amelyek döntősként a közönségdíjért versenyeznek.

A jó hangulatú esten bemutatkozott az 5-5 finalista tervező is, akik egy-egy rövid prezentációval (melyek között templom, óvoda, szeretetotthon is szerepelt) versenyeztek az év legjobb épületének járó díjáért a szakmai és médiazsűri előtt.

A kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb munkái közül a nemzetközi előzsűri választotta ki a zalaegerszegi Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpontot, mely a Nagyberuházások Különdíját nyerte el.

A díjat a tervezők Balogh Csaba (Konkrét Stúdió Építészeti Kft.) és Kádár Mihály (TSPC Mérnökiroda Kft.) Indira van’t Klooster építészettörténésztől, a nemzetközi előzsűri elnökétől, az Amszterdami Építészeti Központ (ARCAM) igazgatójától vehették át.

A díjátadáskor a következő méltatás hangzott el:

Mi is a MINDSZENTYNEUM?

Egy a városhoz érzékenyen kapcsolódó városfejlesztési projekt. A homlokzat fátyolszerű szerkezete mögött horizontális és vertikális terek kompozíciója fogadja a látogatót. Az épület remekül köti össze a szétszakadt városrészeket és funkciókat. Az egyházi öltözetek moiré selyemanyagára emlékeztető homlokzati hártya mögött belső udvarok és átriumos terek tárulnak fel, melyek a beszűrődő napfény hatására életre kelnek. Ezek az építészeti gesztusok teszik a város szerves részévé az impozáns épületet.

Különdíjat kapott ez a nagyberuházás, amely túl a méretén és a fenntarthatóság szempontjait az épített emberi környezet színvonalának emelését is céljául tűzte ki.

A gálaest teljes egészében visszanézhető, a Nagyberuházások Különdíjának átadása itt látható.

Gratulálunk a tervezőknek!

Európa-szerte 2011 óta emlékeznek meg augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján a náci, fasiszta, sztálinista és kommunista diktatúrák áldozatairól.

A Vjacseszlav Molotov szovjet népbiztos Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter nevéhez kötött, valójában Sztálin és Hitler között létrejött megállapodás nemcsak meg nem támadási szerződés volt a két nagy totalitárius állam között, annak titkos záradékában egész Kelet-Európát felosztották, a két ország elhatárolta érdekszféráit a térségen belül. A felosztás döntött a balti államok sorsáról, valamint Lengyelországot a Narev, Visztula és Szan folyók mentén osztották két részre. A paktum értelmében támadta meg Németország 1939 szeptember 1-jén Lengyelországot, mely hadi eseménnyel vette kezdetét a második világháború, az emberiség történetének legveszedelmesebb háborúja. Az 1945-ig tartó konfliktus emberáldozatát 60-80 millió főre becsülik, melynek legnagyobb része a civil lakosság köréből került ki, főként a Szovjetúnió és Kína területén.

A Harmadik Birodalom megsemmisülése azonban nem jelentette a kommunista diktatúrák végét Európában. A szovjet érdekszférába került területeken, a közép- és kelet-európai országokban kiépülő kommunista államalakulatok az elnyomást különböző formákban, de egészen az 1990-es évek rendszerváltásaiig fenntartották. Augusztus 23 már ez idő alatt is emléknapként funkcionált, különösen a keleti blokk országainak emigránsai körében vált kiemelkedően fontossá a „fekete szalag napja”, melynek során több nyugati nagyvárosban is tüntetéseket szerveztek a kommunista diktatúrák ellen. A tüntetések aztán a Szovjetúnió területét is elérték. A balti államok, melyek az ötven évvel korábban aláírt egyezmény értelmében vesztették el függetlenségüket, 1989 augusztus 23-án szerveztek nagyszabású, kétmillió embert megmozgató tüntetést. A balti lánc, vagy balti út néven emlegetett tüntetés fontos lépés volt Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségének 1991-es visszaszerzéséhez.

Augusztus 23-ának európai szintű történő elismerése 2008-ra vezethető vissza. Az Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferenciának résztvevői javasolták ugyanis, hogy ezt a napot hivatalosan is nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. A szeptemberben az Európai Parlament elé terjesztett javaslatot egy 2009-ben kiadott állásfoglalás követte, melyben javasolják az emléknap megtartását. Az emléknap időpontját végül egy 2011-es, az Európai Unió igazságügyminiszterei által aláírt dekrétum véglegesítette. Az első hivatalos megemlékezést szintén ebben az évben, 2011 augusztus 23-án tartották.

A Mindszentyneum kiállításaiban a látogatóink megismerhetik a totalitárius diktatúrák áldozatainak egy fontos szegmensét. Nemcsak Mindszenty bíboros a totalitárius rezsimek elleni harcáról kaphatnak ugyanis több információt a hozzánk látogatók. Az Egyház – Fegyház kiállításban sok más névvel, arccal találkozhatnak, akiket a kommunista rendszer vallásuk miatt tekintett másodosztályú állampolgároknak. Bepillantást nyerhetnek a keresztény közösségek mindennapjaiba az elnyomás időtartamai alatt, személyes beszámolók segítségével nyerhetnek bepillantást az 1945 és 1990 között elnyomás alatt élő, meghurcolt személyek életébe.

Gazdag Fanni

Év Háza közönségdíj 2023

Az Év háza pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel a neves Bíráló Bizottság által színvonalasnak ítélt épületeket. Az Év háza a hazai építész szakma­ elis­mert díja, amely a családi házak, kis lakóépületek valamint 2018 óta a középületek szakmai szempontok alapján ér­tékelt ­elismerése. A díjazottak sorában szinte kivétel nélkül megtalálható­k a sz­akma legje­les­ebb képviselői.

A Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetségének szakmai védnökségével két fő – családi ház és középület – kategóriában indítottak szavazást.

Középület kategóriában az egy héten keresztül zajló internetes közönségszavazáson 32 jelölt közül végül 1557 szavazattal lett nyertes a Mindszentyneum, szoros versenyben az Új Pécsi Vásárcsarnok épületével.

Köszönjük mindenkinek, aki ebben az egy hétben támogatott bennünket személyes ajánlásával, megosztásokkal és like-okkal, kifejezve szimpátiáját a legújabb zalaegerszegi épülettel.

Fontos, hogy a közönségszavazás és a szakmai zsűri döntése egymástól teljes független.

Drukkolunk a tervezőcsapatnak a további sikerekért!

A Konkrét Stúdióról és az épületről további információk és képek itt találhatók: https://konkretstudio.hu/munkak/mindszenty-zarandokkozpont-zalaegerszeg/

ÉV HÁZA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS 2023!

Legyen a Mindszentyneum az Év Háza!

Szeretettel kérünk minden kedves Érdeklődőt, Látogatót, támogassák a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpontot a képre kattintva egy LIKE gombbal, hogy csodálatos épületünk kívül-belül is elmondhassa magáról, hogy a közönség kedvence!

Legyen a Mindszentyneum az Év Háza!

Építészet: Balogh Csaba (Konkrét Stúdió) és Kádár Mihály (TSPC ) vezető tervezők
Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter (Konkrét Stúdió)

“A Mindszentyneum létrehozásával a cél a kezdetektől egy nyitott, befogadó épület létrehozása volt, amely egyben egyfajta stratégiai elem, a város egyik jelképe, építészeti és kulturális értelemben is igazodási pont. Folytatja azt a szociálisan is érzékeny városfejlesztési szemléletet, amelyet a város nagyjai, többek között Mindszenty is ránk hagytak.”

További érdekes információk az épületről: https://konkretstudio.hu/munkak/mindszenty-zarandokkozpont-zalaegerszeg/?fbclid=IwAR1r7_ibSNPwXZjrk65vJBctJRdszBRgcHDqodB-_WrubNQo8Y33KyrCvsg

Fontos, hogy a közönségszavazás és a szakmai zsűri döntése egymástól teljes független.

„A nagy abszolutizmus keservei után jött a bajor Wittelsbach Erzsébet és odalépett vigasztalónak és közbenjárónak a magyar nép érdekében.”

Burg Kastl, 1972. június 15.

Mindszenty József (1892-1975) a Burg Kastli magyar diákok előtt mondta ezeket a szavakat, és tett vele tanúságot arról a megbecsülésről, mellyel ő is, mint a legtöbb magyar Erzsébet királyné (1837-1898) történelmi emlékét az ő korában és azóta is mindmáig őrzi.

A Magyarországi Mindszenty Alapítvány levéltára őrzi azokat az értékes kéziratokat, melyeket Mindszenty bíboros az amerikai követségen és a bécsi száműzetésben a magyar történelemről írt Egy különös sorsú nemzet címmel. A bíboros szándéka szerint ezek a történelmi esszék vezették volna be az ő személyes Emlékiratait, hogy ráirányítsák a külföld figyelmét a magyar nép történelmének ’zivataros századaira’.

A kézirat külön fejezetet szentel Erzsébet királyné magyarságszeretetének, történelmi felelősségvállalásának és áldott emlékének. A Mindszentyneum és a Gödöllői Királyi Kastély közös időszaki kiállításának megnyitója alkalmából ebből a kiadatlan kéziratból idézzük fel a legértékesebb részeket:

„A magyar történelem tele van érdekes nő-alakokkal. Ez alakok jelentőségre és tulajdonságukra nézve különböznek egymástól; de valamennyit a nőiesség varázsa és bája veszi körül. Erzsébet királyné magasan kiemelkedik számos történelmi alak felett, s nem csak a trón miatt, hanem nagy és elragadó tulajdonságai által. A magyar nemzet védő és oltalmazó szellemét tiszteli benne. Jól esett elhinnie, hogy védangyal őrködik felette, aki – habár nem segíthet rajta –, szívében együtt érez, bánkódik és könnyez vele.

Már az (ezernyolcszáz)ötvenes évek közepén mindenki tudta Erzsébet királynéról, hogy rokonszenvez a magyarokkal. Tudta az ország, hogy magyarul tanul, sőt már meg is tanult, s hogy irodalmunkat olvassa és kedveli. A nagy asszony s a magyar nemzet sorsa örömben, bánatban összefűződött. Erzsébet királyné arcának derűjéből fakadtak a legszebb virágok, Erzsébet királyné könnyei a magyar nemzet legdrágább drágakövei, maradandóbbak és becsesebbek minden gyémántnál. Még a kiegyezés előtt mondta Andrássynak e felejthetetlen és (rá) jellemző szavakat: »Ha a császár dolgai rosszul mennek Olaszországban, ez fáj; de ha Magyarországon van baj, az megöl«.

A történelem nem képes aktaszerűen bizonyítani, mekkora része volt Erzsébet királynénak a kiegyezés létesítésében. Azon jelenetek, melyek a férj és nő között s a legbelsőbb környezet előtt lefolynak, nem kerülnek feljegyezve az archívumokba. Ha valahol, úgy az ily kényes és finom dolgokban igaz a ’Vox populi vox Dei’ (A nép szava Isten szava) elve. A közhit és a meggyőződés Magyarországon az volt s ma is az, hogy Erzsébet királyné befolyása nélkül a kiegyezés nem jött volna létre oly gyorsan és simán. A békülékeny hangulatot az uralkodónál főként Erzsébet királyné ébresztette és élesztette. Az uralkodó tisztában volt feleségének magyar-rokonszenvével. A porosz (katonai) sikerek után, Bécs veszedelmében a királyné tudta, hogy ő és a gyermek trónörökös Rudolf Magyarországon lel legnagyobb biztonságot.

1867. június 8-án Erzsébet Magyarország királynéjává koronáztatott. A kölcsönös előzékenység és kedveskedések kora jött el. A nemzeti lelkesedés lángolt és dicsfénnyel övezte királynéját, aki a koronázási ajándékot visszaadta a magyar honvédség céljaira. A királyné egyházmegyéjének, Veszprém székesegyháznak ajándékozta diszöltönyét és fátyolát. Ő tudta, hogy a bajor Boldog Gizellának, Szent István nejének mindene volt ez a székesegyház. Újra bajor a magyar királyné, ő van itt munkája folytatásában. Már a koronázásra sajátkezűleg varrja össze Szent István palástját; de (a) legelső honvédzászlóalj trikolorjára is maga hímezi a szalagot. A főváros koronázási ajándékából, a díszes imakönyvből soká zengi ő a hálaimákat. Heteket tölt szeretett magyarjai körében.”

Erzsébet királyné emléke sok tekintetben hasonló Mindszenty bíboroséhoz. Sajátos helyet foglaltak el mindketten Magyarország életében. Nem voltak állam- vagy kormányfők, mégis hatással voltak történelmi folyamatokra és sokat tettek történelmi traumák át- és túlélésének megkönnyítése érdekében. Földi életükben éppúgy, mint a nem múló közösségi emlékük segítségével. Mindkettőjükre igaz, hogy nehéz korokban voltak vigasztalói és közbenjárói a magyar nemzetnek. Legyen áldott az emlékük!

Kovács Gergely, 

a Mindszenty életútkiállítás kurátora

Kedves Szülők, Nagyszülők!

A Mindszentyneum nyári táborai olyan, kisiskolások számára szervezett napközis táborok, amely egy egész hetes felejthetetlen élményt biztosít azoknak a gyerekeknek, akik még otthon alszanak a szüleikkel. A Mindszentyneum táboraiban tartalmas és szórakoztató időtöltést kínálunk, miközben a gyerekek felfedezhetik Zalaegerszeg új és izgalmas múzeumát. Szerető közösséget építünk, segítünk barátokat találni, az önbizalmat táplálni, és mosolyt csalni a legfélénkebbek arcára is. A mesék világának felidézésével mi egy vidám utazásra hívjuk a gyerekeket, amely ötvözi a játékot, a mozgást, a zenét, a kézművesség örömeit. A kis vándorok biztosan boldogan térnek majd haza! Otthonos környezetben várja a kicsiket a gyerekek táboroztatásában gyakorlott, dinamikus csapatunk.

• Ajánlott korosztály: 7-12 éves gyermekek
• A foglalkozások 08:00-16:00 között zajlanak. A gyermekek felügyeletét 07:30-tól 16:30-ig vállaljuk.
• Létszám: táboronként minimum 8 főtől, maximum 25 főig lehetséges.
• Helyszín: Mindszentyneum, Zalaegerszeg, Batthyány út 4-6. 
• Jelentkezés: űrlap kitöltése után részletes információkat küldünk, a jelentkezés csak a tábor befizetése után válik véglegessé: https://forms.gle/w6H7XExhCcXBY25o6

Részvételi díj: 33.000 Ft / gyermek (-3.000 Ft testvérkedvezmény), mely tartalmazza az egyszeri meleg étkezést.

Fizetési módok: a tábor díja fizethető átutalással illetve a Mindszentyneum pénztárában készpénzzel és bankkártyával is.

2023.07.31-08.04. Sisi tábor

Sisivel, a magyar királynével és Herceg Egérvári Elemérrel tölthetsz el feledhetetlen napokat!

Meghívunk egy „jeges” teadélutánra
Királyi koronát és ékszereket készítünk
Kóstolhatsz Erzsébet-karikát és ibolyaszörpöt
Korabeli ruhákat tervezünk, hajfonatokat és kontyokat készítünk
Kiskertészként kastélyparkot tervezhetsz
Felidézzük a reformkori bálok hangulatát
Megtudhatod, hogy hogyan éltek, és mit játszottak a főúri gyerekek, sőt ki is próbálhatod azokat.

Ajánlott korosztály: 1-4. osztály

Létszám: táboronként minimum 8 főtől, maximum 25 főig lehetséges.

Helyszín: Mindszentyneum, Zalaegerszeg, Batthyány u. 4-6.

Jelentkezési határidő: 2023. július 1.

Családbarát esténk című sorozatunkban megtudhatja Tapolyai Emőkétől milyen az élet magas feszültség alatt és hogyan lehet békessége és belső szabadsága a túlélési hajszában? A rengeteg munka, feszültség, határidő és valamennyi frusztráló tényező nyomasztó felhőként nehezedik ránk a hétköznapok rohanásában, a túlélési hajszában. Mi motivál? Mi hajt? Vágyból vagy élvezetből tesszük, amit teszünk? Talán csak a görcsös akarás, a kényszerítő muszáj visz előre? Ha hátra tudnánk lépni egyet, és képesek lennénk görcsök nélkül dolgozni és belső szabadsággal viszonyulni az élethez, akkor az magasfeszültség alatt is élhető lenne, sőt kiteljesedéshez vezetne, mert a békesség utáni vágy nemcsak egy egyetemes emberi cél, hanem személyes életprogram is.

Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus előadása a következő linken tekinthető meg: https://youtu.be/ftV9f9Ypwxk