„Mindszentyben tűz volt…”

Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök gondolatai Mindszentyről, a zalaegerszegi évei alatt általa képviselt és sokféleképpen megnyilvánuló szeretetről, gondoskodásról, odafigyelésről, szolidaritásról.

Bokrétaünnep a Mindszentyneum épületénél

A részben a Modern Városok Program keretében, részben TOP-forrásból megújuló Göcseji Múzeum új szárnya, a Mindszentyneum épületének kivitelezése nemrégiben elérte a legmagasabb pontját, befejeződtek a tartószerkezet-építési munkálatok. Ezen mérföldkő elérését – az építőipar hagyományainak megfelelően – bokrétaünneppel is köszönti a megrendelő Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a kivitelező ZÁÉV Zrt. A Mindszenty József életének és tevékenységének emléket állító, valamint a 20. századi kommunista diktatúra egyházüldözését ismertető tárlatokat is magában foglaló Mindszentyneum alapkőletételére múlt tavasszal került sor. Az intézmény a tervek szerint jövő tavasszal nyílhat meg a látogatók előtt.

„Anyát és gyermeket az Isten ad egymásnak, és ha életük szeretetben fonódik össze, azért őt illeti a hála.” – Mindszenty József

Egy születésnap mindig kettős ünnep. Ünnepe egyrészt a megszületettnek, másrészt ünnepe azoknak is, akik életet ajándékoztak neki. Amikor megemlékezünk Mindszenty József bíboros születésének 129. évfordulójáról, fejet hajtunk az ő szülei előtt is.

Pehm József 1892. március 29-én látta meg a napvilágot a Vas vármegyei Mindszenten. Hatan voltak testvérek, ebből hárman élték meg a felnőttkort; József volt az elsőszülött.

 

Mindszenty József egész alakos gyermekkori portréja, 1902 k., Magyarországi Mindszenty Alapítvány

 

Szülei köztiszteletben álló szőlő- és földművelők voltak; életükben kiemelkedő fontosságú volt a bensőséges hit és a rendszeres vallásgyakorlás. Édesapja, Pehm János a gazdálkodáson túl a falu ügyeivel foglalkozott: községbíró, majd közgyám, később egyházközségi és iskolaszéki elnök volt; jóval 1946-ban bekövetkezett halála után is nagy tisztelettel emlegették a helyiek. Édesanyja, Kovács Borbála a gyermekeket nevelte és a ház körüli munkákat végezte, de kivette részét a nehéz mezei munkákból is.

 

Családi kép a szülők aranylakodalmán 1941-ben. (középen Kovács Borbála és Pehm János, az édesanyától balra a bíboros két testvére: Anna és Teréz)

 

A bíboros hálás szívvel írta később a szüleiről: „Amivé lettem, anyám érdemeinek és imáinak köszönhetem, mert az Isten nekem is adott jó édesanyát, aki – apámmal együtt – nehéz munkával gondoskodott rólam, nevelt imádságos lélekkel, imádkozott értem és könnyezett sokat. Az otthonon belül és kívül tanultam meg, hogy szent az anya homlokredője, mert a szeretet mélyítette ki.”
A család egyszerűségben, de nagy szeretetben és összetartásban élt, Mindszenty József főpapként is szívesen időzött náluk. Szülői házukat az puritán egyszerűség jellemezte, mely a bíborosra is oly jellemző maradt egész életében. Az Új Ember 1946 októberi számában egy helyszíni riport jelent meg a bíboros szülőfalujáról, ebben a családi házat úgy jellemezték: semmi jele benne a kényelemnek; minden bútor régi és egyszerű benne.

A szülőföld kiemelkedő fontosságú volt a bíboros életében; több szentbeszédében, illetve emlékirataiban is nagy szeretettel emlékezett meg róla. Az sem véletlen, hogy amikor 1942-ben a nyilasok a Volksbundba kényszerítettek számos németes hangzású vezetéknévvel rendelkező személyt, a zalaegerszegi apátplébános szülőföldjének tiszteletére Mindszentyre magyarosíttatta a nevét, hogy ne kelljen szellemi közösséget vállalnia a rendszerrel.

 

A szülői ház Csehimindszenten

 

Családtagjai közül a legbensőségesebb viszony édesanyjához fűzte Mindszentyt. Borbála egész életében támasza, bizalmasa maradt messze került fiának. A kommunista hatalomátvételt követő zaklatásokat neki is el kellett szenvednie; jelen volt fia 1948 december 26-i letartóztatásakor is. Az édesanya a kirakatpert követően szívós küzdelemmel járt engedélyért hivatalról-hivatalra, hogy börtönben sínylődő fiát meglátogathassa. A diktatúra őrei kezdetben mindent elkövettek annak érdekében, hogy ezt ellehetetlenítsék és fia sorsát illetően kétségek között hagyják: tizenháromszor tett kísérletet, hogy fiát láthassa, eredménytelenül. Végül csak a Gyűjtőfogházban tudott találkozni vele három alkalommal, majd időnként a püspökszentlászlói és a felsőpetényi házi őrizetben is. Az édesanya beszámolóiból ismerhette meg a közvélemény Mindszenty sorsának alakulását, ahogy azt is, hogy rossz egészségi állapota miatt egy időre rabkórházba szállították a bíborost.

Mindszenty önkéntelenül is a saját sorsát rögzítette Az édesanya című könyvében, amikor megjegyezte: „Barátaid, ha bajba jutottál elfelednek. A börtönajtóban csak édesanyád vár. Finomlelkű anya a börtönök, fegyházak mélyén. Egyedül ő lép utánad oda. És ha a börtönnél mélyebben vagy, fegyház, siralomház örvényében, ő nem riad vissza.” Amikor a bíboros ezen sorokat írta, még nem tudhatta, hogy nyolc évig tartó rabságában valóban idős édesanyja lesz a leghűbb támasza. Emlékirataiban a gyermeki hála szavaival adott hálát érte Teremtőjének: „Nem tudok elég hálás lenni Istennek, hogy őt adta nekem és hogy életem legnehezebb időszakában is ott állhatott mellettem. Ő már rég beérett kalász volt az örökkévalóságra, de Isten – irántam való irgalomból – meghosszabbította életét.”
Mindszenty József az 1956-os forradalmat követően az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségén kapott menedéket, innen írta búcsúlevelét édesanyjának: „Húgaimat, övéiket szeretettel áldom. Tegyenek fenyőből koszorút, kevés virággal, édesapám sírjára helyettem. Családomban maradjon mindenki hű hitéhez, hazájához. Édesanyámnak megköszönök mindent, amit egész életemen át, főként, amit rabságom idején tett. Nincs több ily édesanya. Csókolja fia: + József. Budapest,1956. november 7.”
Végül még néhányszor sikerült találkozniuk: a követségen negyedévenként látogathatta meg a bíborost, karácsonykor, húsvétkor, Péter-Pál ünnepén és szüret idején; az utolsó találkozásukra 1959 karácsonyán került sor.

 

Az utolsó találkozások egyike – édesanyjával a követségen.

 

1960. február 5-én értesült szeretett édesanyja haláláról: „Nagyon, nagyon szegény, s annál is szegényebb lettem” – írta erről emlékirataiban. A hatóságok megakadályozták, hogy elmenjen a temetésre, így koszorúját az olasz követ és felesége a francia követ nejével vitték el a sírhoz. A koszorú szalagján ez a rövid mondat állt: „Hálával, fájdalommal, a viszontlátás reményében.”
Emlékirataiban édesanyja sírjáról így írt a bíboros: „Nemcsak szegény vagyok, de örök tartozásomat is érzem azzal a sírral szemben, amelynél nem voltam, és amelyet talán soha nem is láthatok.” Nem is láthatta soha. Papok és papnövendékek viszont előszeretettel látogatták, hogy a hercegprímáshoz intézett hűségnyilatkozatokat, leveleket, kéréseket hagyjanak az édesanya sírján.

A család nem győzte összeszedni ezeket, nehogy a rendőrség kezébe kerüljenek. Borbála néni nyughelye egyfajta zarándokhely lett.

 

Dr. Perger Gyula gondolatai

Szinte nem volt olyan nap, hogy ne ömlött volna a sajtóból a rágalom…

  • Megvédjük ifjúságunkat Mindszenty József ügynökeitől
  • a fasiszta háború fanatikus híve volt
  • nem csak hazánk ellensége, hanem ellensége vallásunknak is
  • egy szánalmas féreg, riadt gonosztevő
  • a halál prédikátora
  • jövő évi kenyerünket veszélyezteti
  • az imperializmus ügynöke
  • mindenáron mártír akar lenni. Pedig mániákus őrülteknek nem mártíromság, csak kényszerzubbony jár
  • Mindszenty birtokain tervezték a fegyveres alakulatok kiképzését
  • vágyálma a harmadik világháború
  • újból a magyar nép vérét akarta látni

Idézetek az 1945–1948 közötti időszak sajtótermékiből. A letartóztatás előtt szinte már nem volt olyan nap, hogy ne ömlött volna a sajtóból a rágalom az ő személye, főpapi működése kapcsán; több száz őt gyalázó újságcikk jelent meg csak ebben az időszakban. Gyakorlatilag nem volt olyan nyilvános megjelenése, szentbeszéde, állásfoglalása, melyet ne forgattak volna ki, ne magyaráztak volna bele soha ki nem mondott tartalmakat, valótlanságokat. Ezekben különös hangsúllyal jelentek meg a bíboros zalaegerszegi apátplébánosi évei visszaemlékezések, koholt vádak, kikényszerített tiltakozások formájában; ráadásul nem csupán a negyvenes évek végén, hanem jóval a bíboros 1949. évi elítélését követően is. Ezekkel a rágalmakkal a bíboros személyét teljes körűen be akarták feketíteni: éppúgy támadták zalaegerszegi működését és eredményeit, mint a családját, éppúgy próbálták elfeledtetni bíborosként a helyi és országos népszerűségét is. A valójában évtizedekig tartó rágalomhadjárat azonban mégsem volt teljes körűen sikeres: egyre több objektív tanulmány vet számot ezzel a jelenséggel, melyek segítségével lassan kirajzolódik előttünk a diktatúra természete és módszertana is, mellyel a Mindszenty-ügyet kezelni akarta.

Az ellene indított rágalomhadjáratnak jól érzékelhető felfutási íve van. A támadások jellegét és mértékét tekintve elsősorban Rákosi Mátyás volt az irányadó, aki nem csupán az ÁVO-n keresztül volt befolyással az ügymenetre, hanem nyilvános felszólalásaiban is rendszeresen foglalkozott Mindszenty személyével. Tekintve, hogy a bíboros országosan is kiemelkedően népszerű volt, a suttogó propaganda és a megfélemlítés jól dokumentált eszközein túl a kommunisták a sajtó útján is igyekeztek lerombolni a bíboros hitelességét és közkedveltségét. A politikai hangulatjelentések ugyanis rendre a templomba járók számának nagyfokú növekedéséről szóltak; addig soha nem látott tömegek vettek részt a Mindszenty által szervezett szentmiséken és zarándoklatokon is. Miután 1946 májusában a máriaremetei engesztelő férfizarándoklaton több mint tízezer fő vett részt, a kommunista párt vezetőségi ülésén is szót emeltek a mielőbbi határozott fellépés érdekében. Ekkor még Rákosi Mátyás nem látta elérkezettnek az időt a teljes körű letámadásra, ám ez év tavaszán az ő utasítására már megalakult az ÁVO III. alosztályaként az egyházpolitikai csoport, mely kiemelten foglalkozott Mindszenty és „a köréje gyűlt reakciós kör” tevékenysége elleni harccal.

Mindszenty már akkor is a támadások kereszttüzébe került, amikor az 1945. évi választások előtt a püspökkar kiadott egy körlevelet, melyben, általánosságban fogalmazva, arra hívták fel a figyelmet, hogy a választásokon olyan pártot támogassanak a hívek, melyet valláserkölcsi szempontból is megfelelőnek ítélnek.

Az egyik legkorábbi vád, mely felbukkant a különböző sajtótermékekben, a fasizmus vádja volt: kezdetben próbálták elbagatellizálni Mindszenty nyilas fogságát, illetve különböző utalásokkal vontak kapcsolatot a nyilasnak és volksbundistának bélyegzett, kitelepítendő svábok és a bíboros személye között. 1946. február 20-én a főpapnak a budapesti Örökimádás-templomban elhangzó szentbeszédét követően spontán tüntetés alakult a katolikus párt és -sajtó elindításáért. Mindszenty szerint provokátorok vegyültek a tömegbe, a baloldali vádak szerint azonban a szentbeszéd tüzelte fel az embereket, akik közül többen Szálasit, Imrédyt és Mindszentyt mint fasisztákat éltették; ekkortól erősödtek fel az ilyen jellegű támadások. 1948-ra azonban már nyíltan fasisztának bélyegezték, aki a magyarok vérére szomjazik és ki akarja robbantani a harmadik világháborút.

Az ellene irányuló támadások az iskolaállamosításoknak is megágyazó ún. tankönyv-vitában kaptak határozott iránymutatást 1947-ben. Mindszenty határozottan ellenezte a felekezeti iskolák államosítását és az új „demokratikus” tankönyvek bevezetését. 1947. december 13-án Révai József a Szabad Nép című napilapban megjelent vezércikkében új rágalomelemeket emelt be a köztudatba: hangsúlyozta a demokráciaellenességet, de emellett kiemelte a legitimizmus, azaz a királypártiság vádját is, valamint megágyazott annak a narratívának, hogy az egyház és az állam közti megegyezés gátja maga Mindszenty. A főpapnak a Szent István Társulatban elhangzott ünnepi beszédét kiforgatva, az 1848-as szabadságharc centenáriumi ünnepségeihez közeledve pedig megjelent, majd széles körben elterjedt az a vád is, hogy Mindszenty Kossuthot és Petőfit ócsárolta és nem tartja őket ’48 szellemi örököseinek.

Látva Mindszenty nagy népszerűségét, illetve a magyarság nagyfokú vallási aktivitását, ekkor már kimondott céllá vált az is, hogy Mindszenty személyét különválasszák a katolicizmustól és a püspökkartól is, hogy elbizonytalanítsák a híveket. De ahhoz, hogy a kibontakozó hitételetet megtörjék, az ilyen irányú rágalmakon túl arra is szükség volt, hogy a katolikus egyház egyes intézményeit és szervezeteit ellehetetlenítsék. Ennek két legfőbb iránya a katolikus egyesületek és szervezetek betiltása, másfelől a felekezeti iskolák államosítása volt – a kommunista államhatalom mindkettőnek egy-egy halálesettel adott újabb löketet. Az 1946. június 17-i, két halálos áldozatot követelő lövöldözés (melynek „merénylője” elszenesedett holttestének zsebében csodálatos módon sértetlenül megtalálták a KALOT-os igazolványt) az Oktogonon indokot adott a katolikus egyesületek és szervezetek felszámolására. A Pócspetrin 1948. június 3-án a felekezeti iskoláért tartott helyi tüntetésen történt véletlen haláleset okot adott az iskolák államosításának gyorsított ütemű, erőszakos befejezésére. Az ügyek közös vonása, hogy mindkettőben hangsúlyozta a sajtó Mindszenty „szerepét” és felelősségét, jól körülhatárolható újabb rágalomhadjáratokat indítva ellene. Ikonikus, hogy még egy pozitív zalaegerszegi vallási eseményt is arra használtak fel, hogy a bíboros nyilvános szerepléseit korlátozzák. Az országszerte hihetetlen népszerűségnek örvendő, Mindszenty által életre hívott Boldogasszony Éve keretében 1948. szeptember 7-8. között rendezték meg Zalaegerszegen a Mária-Napokat a bíboros részvételével, melyen kiemelkedő számú helyi és zarándok vett részt. Erre válaszul szeptember 17-én Zala vármegye közgyűlése feliratban kérte a kormánytól a dolgozók nevében, hogy az ilyen politikai jellegűnek ítélt gyűléseket tiltsák be.

Az 1947. évi országgyűlési választásokat követően már egyértelműen érezhető, hogy Mindszenty személyét nem csak rágalmakkal, hanem a hozzá kapcsolódó pozitív hírek elhallgatásaival is próbálták ellehetetleníteni. Különösen egyes kisgazdapárti kötődésű lapoknál (Magyar Nemzet, Kis Újság) figyelhető meg, hogy 1947 után egyre szűkszavúbban, 1948-ra gyakorlatilag sehogy sem számoltak be Mindszenty ünnepi szentbeszédeiről és azon nyilvános egyházi rendezvényekről, ahol a bíboros aktív szerepet vállalt, ahogy nem jelezték a rendezvényeken résztvevők nagy számát sem, mint korábban. Azokat a lapokat (Új Ember, a Szív) pedig, melyek rendszeresen hírt adtak e rendezvényekről és szentbeszédekről, hosszabb-rövidebb időre be is tiltották, megjelenhetőségüket akadályozták. 

A rágalmakat sok esetben nem direkt mondta ki a kommunista pártvezetőség, hanem különböző személyek szájába adva hozta le azokat a sajtó. Ilyenek voltak a legtöbbször kikényszerített, Mindszenty ellen tiltakozó táviratok, melyek az iskolaállamosítással kapcsolatos viták során váltak jellemző és hangsúlyos cikk-témává országszerte. Ezeknél is észrevehető, mennyire hangsúlyosan figyeltek a zalaegerszegi megnyilatkozásokra: a Notre Dame növendékeinek az államosítás ellen tiltakozó akciójára a helyi diákságtól kikényszerített válaszlevelet például a legtöbb országos napilap is lehozta. A rágalmak más közéleti szereplők szájába adásának ikonikus jelentősége volt. Ennek egyik ikonikus alkalma az akkorra már kellőképp szétzilált Kisgazdapárt II. balatonkenesei értekezletének Dobi István által elmondott ünnepi megnyitója 1948. októberében, melyről annak megfelelően cikkezett kiemelt érdeklődéssel a sajtó, amennyire az előadó hangsúlyosan deklarálta azt: nem a katolicizmussal, hanem Mindszentyvel állnak szemben, akinek megfékezése valójában nemzeti érdek. 1948 második felében már olyan politikusok is nyíltan beszéltek arról, hogy a mindszentysta reakciót meg kell fékezni, akik eddig csak homályos utalásokkal és burkolt fenyegetőzésekkel éltek; ilyenek voltak Dinnyés Lajos, Szakasits Árpád, Gerő Ernő és Révai József beszédei, melyeket szintén vezércikkekben hozott le az országos, illetve a helyi sajtó is. Ekkorra már napi szinten számolt be a sajtó a kormányhoz intézett levelekről és táviratokról, melyekben a bíboros példás megbüntetését követelték, többek között Zalaegerszegről is. Ezek a civil megnyilatkozások azért is fontosak, mert a letartóztatás, majd az elítélés értékelésekor Rákosinál, illetve őt alapul véve a sajtóban is hangsúlyozott elem, hogy a példás büntetést maga a nép kérte a bíborosra, így a kormánynak nem is lehetett más lehetősége, mint elfogadni az általa megkövetelt feladatot.

Rákosi Mátyásnak talán a leghírhedtebb beszéde 1948. november 27-én hangzott el a kommunista párt vezetőségi ülésén, ahol konkrétan fel is sorolta azokat a vádakat, amelyek a későbbi Mindszenty-per pontjait képezték és amelyekről akkor még nem lehetett tudomása tekintve, hogy a vád alapját képező „titkos levéltárat” csak a december 23-án tartott házkutatáson találták meg, Mindszentyt pedig 26-án vették őrizetbe.  („De annak a türelmi politikának, mely elnézőbben kezelte a papi vagy bíbornoki talárban garázdálkodó kémeket, árulókat, valutacsempészeket és a Habsburgok visszahívóit, a fasisztákat és a régi reakciós rend híveit, – ennek a politikának vége. És vége annak is, hogy a törvény csak a kis klerikális bűnösökre sújt le, a nagyhoz nem nyúl.”) Rákosi beszédét követően már csupán hetek kérdése volt a bíboros letartóztatása, melynek az idézett rágalomhadjárattal gyakorlatilag évekkel korábban megágyaztak.

Letették a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont alapkövét Zalaegerszegen

A Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, rövidebb nevén Mindszentyneum alapkövét július 2-án tették le Zalaegerszegen.

A fenti cikket ITT olvashatja.

Elindultak a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont kivitelezési munkálatai

2015. április 14-én Orbán Viktor miniszterelnök és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere aláírták a Modern Városok Program együttműködési megállapodást (ld. 1038/2016. (II. 10.) Korm. határozat), amelynek keretében a kormány támogatásra érdemesnek ítélte a Mindszenty József előtt tisztelgő zarándokközpont megvalósítását.

A Modern Városok Program keretében a „Zalaegerszegi Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont (Mindszentyneum) fejlesztése, a zalaegerszegi „Mindszenty Út” megvalósítása” elnevezésű projekthez kapcsolódóan a Kormány az alábbi beruházások megvalósítását támogatja:

  • Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont (Mindszentyneum) megvalósítása;
  • Göcseji Múzeum felújítása;
  • parkolóépítés és kapcsolódó útfejlesztések;
  • Kvártélyház homlokzat felújítása;
  • Mária Magdolna Plébániaépület felújítása;
  • Mária Magdolna Plébániatemplom felújítása a hozzá kapcsolódó orgona beszerzésével;
  • a botfai Erdődy–Hüvös-kastély átalakítása, a benne lévő Mindszenty Ifjúsági Ház szálláshelyfejlesztése;
  • az 1858-as volt Korona Szálló épületének felújítása;
  • Mérlegház helyreállítása;
  • volt tiszti klub felújítása;
  • Göcseji úti ravatalozó épület felújítása.

 

A projekt zászlóshajója a Mindszenty József bíboros, hercegprímás fordulatos életét bemutató, az interpretáció XXI. századi eszközeivel is felvértezett interaktív látogatóközpontnak otthont adó komplexum, a Mindszentyneum kialakítása, amely zöldmezős beruházásként egy nívós épületben, a Göcseji Múzeum épületének közvetlen szomszédságában valósul meg. A kialakult egészségügyi helyzetre való tekintettel a kivitelezési munkálatok megkezdését jelző ünnepélyes alapkőletétel elmaradt, de a beruházás már zajlik.

Mindszenty Zalaegerszegen töltött évei alatt jelentősen fejlesztette a várost, elsősorban kulturális és szociális szempontból tette meg a tőle telhető legtöbbet a helyzet jobbításáért. Az egykori plébános emlékét követve, a támogatásnak köszönhetően Zalaegerszeg több műemlék épülete megújulhat, a település színvonalas turisztikai szolgáltatásokkal gazdagodik, valamint kapcsolódó vendégbarát szolgáltató egységek kialakítására is sor kerül. A cél, hogy a látogató Mindszenty József „kéznyoma” mentén barangolja be a település nevezetes épületeit, várostörténeti 

 

jelentőséggel bíró színtereit, azaz a „Mindszenty utat”, így kapva teljes képet a későbbi bíboros egykori életéről, történelmi jelentőségű tetteiről, nevét, életútjának eseményeit őrző helyszínekről.

 

A Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont kiállítási tematikája egy egész szinten mutatja be Mindszenty József életét és tevékenységét míg egy másik szinten a XX. századi kommunista diktatúrában zajló vallásüldözés témakörét ismerteti minden rétegében a tárlat. Az intézmény lesz az első olyan hazai állandó kiállítás, amely az érsek, hercegprímás életútjának teljes keresztmetszetét és mellette a II. világháború utáni hazai egyházüldözés tematikáját teljes terjedelmében a nagyközönség elé tárja. A komplexum egyben a Mindszenty Út kiindulási pontjaként is szolgál majd, ahol az okoseszközre letölthető guide is elérhetővé válik.

A bemutatás modern és hagyományos elemeit ötvöző kiállítások mellett számos további látogatóbarát szolgáltatás is a vendégek rendelkezésére áll majd a Mindszentyneum épületében, mint kávézó, helyi termékeket is árusító ajándékbolt, múzeumpedagógiai és rendezvény helyiségek, valamint egy különterem, amely a vallási közösségi összejövetelek színtereként fog szolgálni. 

A zöldmezős beruházás keretében épülő Mindszentyneum telkén a megelőző régészeti feltárási munkálatok során nem várt érdekesség bukkant a felszínre: két középkori téglaégető kemence maradványai kerültek elő. A településtörténeti jelentőséggel bíró leletanyagot közelről is megtekinthetővé kívánja tenni a város vezetősége, lehetőség szerint a megtalálási helyük közelében, így a kemencék a Mindszentyneum pinceszintjén kialakításra kerülő állandó tárlaton lesznek láthatók.

A Modern Városok Program egy külön kormányhatározata (1557/2019. (IX. 26.) Korm. határozat) kiegészítő forrást biztosít a leendő Mindszentyneum mellett lévő Göcsej Múzeum megújulásához, modernizálásához, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében elnyert támogatásból valósul meg. A tervek szerint a két intézmény közös üzemeltetéssel fog működni, az épületek közötti átjárás nem csak a kombinált jegyeknek köszönhetően, de fizikailag is biztosítva lesz.

A Modern Városok Program keretében támogatott Mindszenty Út projektelemei közül elsőként a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániaépület külső, homlokzati felújítása készült el 2018 tavaszára, míg a közeli Kvártélyház külső megújítását célzó beruházás idén februárban zárult. Ezek a megvalósult projektelemek mérföldköveket jelentenek a történelmi belváros emblematikus, műemléki épületeinek megóvását célzó programban.

A Mindszenty-projekt szálláshelyfejlesztési eleme tavaly novemberben került átadásra. A botfai Erdődy–Hüvös-kastélyban működő Mindszenty Ifjúsági Ház újult külsővel, modern, a látogatói igényekhez igazodó szolgáltatásokkal, gyönyörű természeti környezetben, változatos programkínálattal, 21 db 2-4 ágyas szobával, valamint számos kiegészítő szolgáltatással várja látogatóit, diákcsoportokat, családokat, kirándulni vágyókat és természetesen a zarándokokat.

Ritka régészeti akció Zalaegerszegen! – Elszakadnak az anyaföldtől a középkori téglaégetők

Különleges munka terepéül szolgál e napokban a Göcseji Múzeum melletti terület, középkori téglaégető kemencék maradványait emelik ki speciális technikával a földből.

A fenti cikket ITT olvashatja.

Kiemelik a téglaégetőket

„Zalaegerszegi Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont” projekt Mária Magdolna plébániatemplomhoz tartozó plébánia épület műszaki átadása

2018. február 5.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

2015. április 14-én Orbán Viktor miniszterelnök és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere kézjegyükkel látták el a Modern Városok Program együttműködési megállapodást (ld. 1038/2016. (II. 10.) Korm. határozat), amelynek végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1252/2015. (IV. 23.) Korm. határozat értelmében „a Mindszenty József előtt tisztelgő zarándokközpont megvalósítása” programot a kormány támogatásra érdemesnek ítélte.

A program keretében a jelenlegi Göcsej Múzeum szomszédságában, zöld mezős beruházás keretében épül fel a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, megújul a Göcsej Múzeum és a Mária Magdolna Plébániatemplom, a plébánia épülete, a Kvártélyház műemlék épület homlokzata, valamint a közeli botfai Erdődy–Hűvös-kastélyban Mindszenty zarándokszállás kerül kialakításra. A projekt új parkolók létesítésével és a Mindszenty-körút kialakításával válik a keresztény erkölcsi elvek mentén haladó, komplex beruházássá.

A Modern Városok Program keretében, a támogatásban részesült projektek sorában az egyik elsőként megvalósult elem a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébánia épület rehabilitációja.

A beruházás a Homeland Kft. kivitelezésében valósult meg, 8.630.426 Ft támogatás ráfordításával. A leendő Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont közelében található Mária Magdolna Plébániatemplomhoz tartozó műemlék épület homlokzatvakolata megújult, új festést kapott, ezzel egyidejűleg az utcai nyílászárók javítása és mázolása is megtörtént. A meglévő lábazat helyett új mészkő lábazat került, mellyel együtt az épület földszintjén található üzlet bejáratai is megújultak. A kőbábos, konzolokra támaszkodó erkély balusztrád-elemeinek felújítása, illetve cseréje is megtörtént a projekt keretében. A teljes felület betonkorrózió elleni védelmet kapott.

A nyugati szárny középtengelyében lévő timpanon címerdísze és növénymotívumos keretezése felújításra került. Az északi íves bejárat kapuzata teljes mértékben megújult az egyházközség saját beruházásának keretében. Az északi oldali falfülkében lévő Nepomuki Szent János-szobor restaurálás után visszakerült eredeti helyére.

A beruházás a Mária Magdolna Plébániatemplom rehabilitációjának részét képezi, hozzájárul a vendég (zarándok) fogadás feltételrendszerének javításához, a projekt keretében kialakítandó komplex vallási-, és kulturális turisztikai attrakció színvonalának emeléséhez.

Fotók az elkészült projektelemről 

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Sajtóközlemény MINDSZENTY Mária Magdolna Plébánia műszaki befejezés